Egy diák élete

Hát ezen is túlvagyunk. A versenyről röviden annyit lehetne elmondani h idegesítő volt. Odaértem, beültem, majd nekilálltam a feladatoknak. Elolvastam az első feladatot és rájöttem, hogy nincs az az Isten, hogy megcsináljam. Második könyű, többi feladatok között pedig váltakozó a nehézségi szint. A végén visszatértem az első feladathoz és nekiálltam megoldani. A három órából már letelt 2 és fél és már nem akartam semmi mást, csak hazaérni és aludni, de nem lehet mert még ott állt előttem a Kelták életéről szóló feladat is, amit aztán tippszerűen kitöltöttem és végre valahára beadhattam a lapot. MIkor kisétáltam a teremből megbeszéltem a feladatokat az osztálytársaimmal és kiderült, hogy nem is lett annyira rossz. De a továbbjutási esély továbbra is közelít a nullához. Már ez sem számít mert végre itthon vagyok és élvezem a meleget és a csöndet. Miközben ezeket a sorokat írom valaki épp EMINEM-et hallgat fölöttem és eléggé idegesítő.

Ma egy mások által hatalmasra tartott versenyen vesz részt az egész osztály (Angol OKTV). Igazából senkinek semmi kedve hozzá. Bemegy az ember végigszenved három órát, majd kijön de igazából nem izgul azon, hogy jók lettek-e a megoldások, esetleg mennyi esélye van a továbbjutásra. Csak arra tud gondolni hogy ezzel elvett 3 értékes órát az életéből. No nembaj, biztos jó szórakozás lesz megint csoportként dolgozni és a három órás feladatsort 45 perc alatt befejezni. AZért vannak egyesek akiket ez jobban foglalkoztat mint kéne és egész nap ezt a négy betűt ismételgetik minden ötödik mondatban: O K T V. Egy ideig vicces, utána szánalomra méltó, de amikro eltelik jópár óra ezeket a mondatokat hallgatva akkor inkább idegesítő. No, de sebaj. Itt az ideje indulni, mert itt nem divat az elegáns késés. HA túlélem akkor este megírom milyen volt. Addig is szép napot!

Ez az első bejegyzés, melyet csak azért írok, hogy ne kezdődjenek el csak úgy a post-ok az oldalon. Ez a bevezető mintegy mérvadóként, irányadóként szolgál az olvasóknak és nekem is. A blogban nem sztárok, szomszéd nénik, kutyák és egyéb háziállatok életéről fogok írni, hanem a saját gondolataimat fogom papírra (inkább webes felületre) vetni. Új bejegyzések kb. 2-3 naponta várhatók, de ha előbb összejön valami érdekes téma, akkor hamarabb is. Ha már egy hete nem jelenik meg új írás akkor,
a, meghaltam
b, nincs internetem
c, a "b" bekövetkezése után elvonási tüneteim lettek és bekövetkezett az "a" jelű ok

Kezdetnek szerintem ennyi elég is. Hopp, már elmúlt éfél a szemeim meg vörösek mint egy albínó nyúlé, ezért inkább megyek aludni.
Jó éjt mindenkinek.